.

Hayoo!
Abbahagyom ezt a blogot. Egy két visszajelzést kaptam csak, nincs sok értelme folytatni ha csak magamnak írom.
xxx.

1.fejezet

Hey everybody!:3

Remélem tetszett a prológus. Ha nem is, azért belevágok az első fejezetbe. Olvasás közben tudtok zenét hallgatni, chaten írni meg pipálni. Sőt ha tényleg tetszik a story akkor fel tudtok iratkozni. bye xxx.

A *jéghideg kezű, magányosan üldögélő* srác szemszöge:

-Valaki segítsen!-kiabáltam.-Ez a lány elájult!

-Mi van? Szerintem te totál be vagy szívva. Nem látod hogy mennyi csaj van itt aki áll? Állva ájulásról még nem hallottam, te igen?-kérdezte egy srác.

-Szerintem te vagy beszívva.-feleltem.

Felemeltem az ájult lányt, és kivittem a házból. Szerencsére nyitva volt az ajtó. Amint kiértünk letettem egy kerti asztalra és előkaptam a mobilom.

Pár perc múlva szirénázásra gyűlt ki mindenki az udvarra és az utcára.

-Basszus. Rendőrök.-kiabálta egy magas, vékony srác.

-Mentők, de nem gáz.-felelte egy normális állapotban lévő lány.

*Pár perccel később*

A mentő autóban ültem egy másik fiúval. Brianna egy hordágyon feküdt, lélegeztető volt rajta. 

-Mit láttatok? Mi történt?-kérdezte az egyik mentő.

-Én semmit.-felelte Sam.

-Én igen. A lány felém indult amikor hirtelen a fejéhez kapott és egyszer csak térdre esett, hoztam neki hideg vizet, a szájához vette és leejtette, szóval akkor ájult el.-válaszoltam a kérdésre.

-Mennyit ivott? Tudjátok? Van valami speciális betegsége? Ez egy roham lehetett.-mondta.

-A buli elején adtam neki egy doboz sört.-húzta el a száját Sam.- Egyszer mesélt valami betegségről. Azt hiszem cukor beteg.

-Nem ivott sokat. Amikor felém jött egy sörös doboz volt nála, de több mint félig tele volt amikor leejtette.-válaszoltam.

-Az nem jó ha cukor beteg. Még kérdeznék később pár dolgot de most itt vagyunk. A lánynak magukon kívül vannak barátai, hozzátartozói?-kérdezte.

-Persze.-felelte Sam.-Az anyukájának tudok telefonálni. Az apja már nem él.

*30 perccel később*

Brie egy beteg ágyon feküdt a kórházban. Miután Sam értesítette az anyját, ő rögtön bejött a lány húgával együtt.

Sam már mindent elmondott Brianna anyukájának. Miután az anya és másik lánya kijött a szobából odajöttek hozzám.

-Nagyon szépen köszönöm a segítségedet! Nélküled talán ott feküdne eszméletlenül. Hogyan háláljam meg?-kérdezte a nő.

-Ilyet nincs miért meghálálni. Ez ösztönös, csak nem hagyok ott egy ájult embert a földön !? Csak azt szeretném kérdezni hogy hogy hívják a lányt.-kértem.

-A neve Brianna Campbell, Brie a beceneve. Kérem bocsáss meg hogy nem mutatkoztam be, a nevem Maria Campbelle. Ő pedig Brie húga, Kelly.-mutatott Kellyre.

-Értem. Én pedig Edward vagyok.-válaszoltam.

-Örülök hogy megismertelek. Remélem Brianna jobban lesz.-felelte és elment.

-Ú...a nővéremnek aztán van ízlése.-kacsintott rám Kelly.-Barna göndör haj, zöld szem. Olyan ismerős vagy valahonnan. Na mindegy, szia.

-Szia.-húztam félmosolyra a számat.
Kiérve a kórházból esőcseppek estek a fejemre. Futva mentem haza. Otthon ettem, aztán felsiettem a szobámba. Egy üzenetet találtam a szobám ajtaján.
'Bocsi, de meg kellett állítanom'. Ez állt a papíron.

Prológus

Brianna szemszöge:

Ez a nap is átlagosan kezdődött. Mivel már nyár van eljött a bulizós időszak, igaz év közben sem vetettem meg a bulizást. '17 vagyok, ki kell élveznem a fiatalságomat'-magyaráztam mindig anyunak a másnaposságom okát.

Tehát ez a nap is úgy kezdődött mint a többi. Reggel nehezen kikászálódtam az ágyamból. Pizsiben lementem kávét inni aztán pedig megcéloztam a fürdőszobámat. Lefürödtem és csináltam magamnak egy natural make upot hogy fedezze a karikás szemeimet. Délelőtt elmentem Beccával vásárolni, ebédre rendeltem pizzát délután pedig filmeztem a húgommal, Kellyvel. Szerencsére 13 éves, szóval nem rajzfilmeket kellett nézni. A Mindenképpen Talán című filmet néztük és Kelly megállapította hogy Ryan Reynolds milyen helyes. Na igen, az én húgom.

Késő délután megcsináltam egy szuper make upot magamnak és felvettem azt a ruhát amit délelőtt Beccával néztünk ki. Egy pántnélküli vörös ruha volt.

Mikor már készen álltam arra hogy induljak a buliba szóltam anyunak hogy este jövök.

Kinyitottam a kaput és kiléptem a csendes londoni utcánkra. Mikor odaértem a buli helyszínére csengettem, ugyanis ez házibuli volt.

-Brie! Gyere be, de örülök hogy eljöttél.-üdvözölt Sam.

-Tudod hogy én egy buliból sem maradok ki.-kacsintottam Samre aztán megöleltem.

-Persze hogy tudom. Amugy csini vagy.-mondta és a kezembe nyomott egy bontatlan sörös dobozt.

Kibontottam és ittam néhány kortyot. Igazából ebben a buliban Samen kívül mást nem ismertem. Amugy Sam egy régi haver. Vagyis egyszer jártam vele 14 évesen de azt már szinte elfelejtettük.

Sétáltam a szobák között, mivel nem az elején érkeztem már kezdett durvulni egy kicsit. Megint ittam néhány kortyot a sörből.

Amíg egy falnak nekitámaszkodtam láttam egy srácot aki a lépcsőn ült egyedül. Gondoltam odamegyek hozzá hogy beszélgessek vele egy kicsit de hirtelen valaki elrántott.

-Hé...-szóltam.

A csaj a kezembe nyomott egy kis tablettát.

-Cukor betegségnek jót tesz.-kacsintott rám.

-Na jó. Honnan tudod hogy cukor beteg vagyok? És honnan ismersz?-kérdeztem.

-Csak bízz bennem.-ölelt meg.

-Oké, ha te mondod.-nem kellett volna benne megbíznom. 

Bevettem a tablettát és ittam rá sört, már le is nyeltem.

Gondoltam, újra elindulok a srác felé.

Mikor már egy szoba ajtót elhagytam hirtelen hányinger és fejfájás uralkodott el rajtam. Letérdeltem és homályosan láttam mindent. Foszlányokat hallottam csak a körülöttem zajló buliból. Valaki odaszaladt hozzám és egy pohár vizet nyújtott felém. Elvettem tőle a vizet és a jéghideg kezétől megborzongtam amikor az enyémhez ért. Ittam volna a vizet, de hirtelen leejtettem és hallottam hogy összetörik. Másra nem emlékszem.